16. Ifj. Vigh Sándor Emlékdíjas Népzenei Verseny

Tisztelt Együttes Vezetők, Tisztelt Szólisták!

Szeretettel meghívunk benneteket a

16. Ifj. Vigh Sándor Emlékdíjas Népzenei Versenyre,

amely egyben

KÓTA 21. Aranypáva Népzenei Minősítő.

Jelentkezési lap Kísérő levél

Köszönjük támogatásukat

A Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Egyesület tagsága köszönetet mond mindazoknak, akik 2022 -ben személyi jövedelemadójuk 1% -ával támogatták népzenei tevékenységünket. A támogatás összegét a 15. Jubileumi Ifj. Vigh Sándor- Emlékdíjas Nemzetközi Népzenei Verseny, a KÓTA 21. Aranypáva Népzenei Minősítő megrendezésére, a Pro Urbe Emlékérem megünneplésére, és működési kiadásainkra fordítottuk.

Segítségüket a 2023. évben is hálásan köszönjük!
ADÓSZÁM: 18990281-1-09

Országhatáron túl is hallatszik a püspökladányi citeramuzsika

Az alapító, ifjabb Vigh Sándor örök példaképe marad a hagyományőrző együttesnek.

Megannyi fellépés, elismerés van a nemrégiben Pro Urbe díjjal kitüntetett Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Egyesület mögött. A Püspökladányban tevékenykedő civil szervezet a népzenei hagyományok éltetését, továbbadását tűzte zászlajára a 2004-es megalakulásakor. Az azóta eltelt közel két évtizedben a számos hazai vendégszereplés mellett több országban is bemutatta a Sárrét, a Hortobágy népzenéjének világát, ezzel ismertebbé téve Püspökladányt. A szakmai munka színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az alakulásukat követő harmadik évben, 2007-ben már elnyerték a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége (Kóta) Aranypáva díját, majd 2009-től öt alkalommal az Aranypáva nagydíjat. 2018-ban a Kóta-díjat kapták meg, ez a szövetség legmagasabb elismerése. Közben 2016-ban Vass Lajos Kiemelt Nívódíjat érdemelt ki az együttes. Ezek mellett feltették Püspökladány nevét a Kárpát-medence népzenei térképére azzal, hogy évente minősítő találkozót rendeznek.

Névadójuk az utolsó számadó

– 2004. január 10-én az azóta fiatalon elhunyt ifjabb Vigh Sándor vezetésével, családtagok és néhány barát részvételével alakult meg az együttesünk. A próbák kezdetben a Vigh család otthonának ebédlőjében, majd Hornyákné Julika néninél voltak. Utána civil szervezetek adtak nekünk helyet, végül a művelődési házba kerültünk. Az első fellépésünk 2004 februárjában volt a helyi Mező Imre úti óvoda farsangján, majd ezt még abban az évben 21 szereplés követte, köztük Túrkevén, Tiszalökön, Kecskeméten, Konyáron és Nyíradonyban – kezdte a visszaemlékezést Hadházi Andrásné, aki ugyan később csatlakozott az együtteshez, de ő intézi a közösség adminisztrációs dolgait. Az alapítók közül Bagdány Benjámin és az együttest létrehozó özvegye, Vighné Szabó Ildikó idézte fel a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Egyesület történetének legfőbb állomásait. Előtte azonban Ildikó a férjéről beszélt. – Sándor mindig benne volt a népzenei életben. Autodidakta módon tanult meg citerán és levélsípon játszani. Folyamatosan képezte magát, népzenei minősítéseken mérette meg előrehaladását. Bárándon vezetett citeraegyüttest, megalakította az egyesületünket. Gyűjtötte a citerákat, a kollekciót több helyen is bemutatta. Fiatalon, 40 évesen hunyt el 2009-ben, 2010-ben a Püspökladány Város Posztumusz Díszpolgára címet kapta meg.

– Hetente egyszer van próbánk, évente legalább két alkalommal van közös főzésünk, és emberileg is közel állnak egymáshoz az együttes tagjai. Jó kedvre derít bennünket a közös éneklés, és a fellépéseink révén kinyitja nekünk a világot – folytatja a történetet Bagdány Benjámin, majd sorolja a legemlékezetesebb fellépéseket. – A legmesszebb Brüsszelben voltunk. A nagyvárosban és egy közeli kistelepülésen léptünk fel. Emlékezetes még a 2010-es berlini szereplésünk. Aztán eljutottunk Bulgáriába, majd Püspökladány testvértelepülésére, a városunk önkormányzatának delegáltjaként az erdélyi Makfalvára is. Élénkek a délvidéki kapcsolataink, a Csókai és a Rekötye népdalkörrel látogatjuk egymást. A magyarországi fellépéseink közül az olaszfalui, a hévízi a legemlékezetesebb. Micsoda érzés az, amikor a színpadon a citerakísérettel több kórus is együtt énekli az „A ladányi torony tetejében” kezdetű népdalt! – emlékezett vissza Benjámin. – De az utóbbi években jó kapcsolatot ápolunk Püspökladány legrégebbi hagyományőrző csoportjával, a Sárréti Népi Együttessel is – folytatta Hadházi Andrásné, majd a Törő Gábor népdalkör egyik legnagyobb hatású eseményére, az ifjabb Vigh Sándor Nemzetközi Népzenei Találkozóra tér rá. – Korábban is szerveztünk népzenei találkozót, versenyt, amely 2018-tól immár az együttesalapító nevét viseli, és szolgálja a népzenében a fiatal tehetségek felfedezését, kibontakoztatását is. Az egyben a zenei hagyományt őrző csoportoknak és személyeknek minősülő lehetőség is. Ez óriási elismerés számunkra. Ugyancsak egyedi programunk a Hangszervarázs elnevezésű eseményünk, amelynek lényege az, hogy tablókon jelenítjük meg és a kiállítás megnyitásakor be is mutatjuk a népi hangszereket, azok működését. Eddig 21 településen járt a kiállításunk. A munkánkból oroszlánrészt vállal Romhányi István, Eszenyi Antal, Kolozsi László Sándor, Vigh Dániel és Vigh Anett.

Utánpótlás? – tette fel a kérdést a Cívishír. – Ez nagyon nehéz ügy – kezdik a választ. – Az együttesben éneklők, zenélők családtagjaira gondolunk elsősorban és az ismeretségi körükbe tartozókra. Szerveztünk nyílt próbákat, készítettünk iskolákba plakátokat, de ezek sikertelenek voltak. Talán az lehet a probléma, hogy nehézkes a próbákra eljárni, sokan máshol tanulnak, dolgoznak. A néptáncosok stabil utánpótlást jelentenének, de őket leköti a tánc, az éneklésre és a hangszeres játékra nem jut idejük. De optimisták vagyunk! – jelentik ki, majd visszakanyarodnak a Pro Urbe díjhoz. – Az elismerés még inkább sarkall bennünket a hagyományőrző, a minőségi hagyományőrző munkánk folytatására. És arra is, hogy a városunkkal együttműködve vigyük hírét Püspökladánynak. Ennél szebb és hasznosabb tevékenységet el sem lehetne képzelni egy hagyományőrző csoportnak.

Adósok vagyunk még azzal, hogy ki az együttes névadója, Törő Gábor. Nos, ő Püspökladány hortobágyi részének utolsó számadója, aki 1941-től két évtizeden át őrizte az állatokat a pusztában. Az, hogy a pásztorok népviseletében járó Törő Gábor jelenség volt, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy Szomjas György több filmjében is szerepelt. Például a Talpuk alatt fütyül a szél című filmben ő volt Csigolya, a számadó.


CH

Hivatkozás a www.haon.hu oldalról.

2021. évi szakmai beszámoló

2021. évi szakmai beszámoló

14. Ifj. Vígh Sándor Emlékdíjas Népzenei Verseny

---

TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2019-01110 azonosítószámú projekt - Népzenei Verseny és KÓTA Népzenei Minősítő szakmai beszámoló.

---

A népzenében nincs enyelgés

A Sárrét, a Hortobágy pásztor- és szerelmes világát éltető népdalokat énekelnek.

A népzene és a népdal szeretete köti össze a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör Egyesület tagjait, melyet 2004-ben alapított ifj. Vigh Sándor Püspökladányban.

„Fő célunk a hagyományőrzés, de közben igyekszünk megújulni is. Az öltözetünket a hortobágyi pásztorviselet legszebb darabjaiból választottuk, csikós-, gulyás- és juhász­öltözéket is viselnek a népdalkör férfi tagjai, sőt, van egy cifraszűrünk is”
– mondta a Naplónak Hadházi Andrásné, az egyesület elnöke, művészeti vezetője.

Első művészeti vezetőjük az alapító Vigh Sándor népzenész volt, aki a népdalkörvezetői tanfolyamot a Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánctáborban végezte el, a tagok azóta is igyekeznek oda minden évben eljutni. – Mi sárréti, hortobágyi tájszólással énekeljük főként Püspökladány és környéke népdalait, továbbá van kalocsai, zalai, délvidéki csokrunk is. Az utóbbiakat nem énekeljük tájszólással, mert azt tanultuk, ha nem tudunk ízesen és hitelesen tájszólással dalolni, akkor ne énekeljük úgy. Két népzenei lemezünkön a Sárrét, a Hortobágy pásztor- és szerelmes világát éltető népdalai mellett a Kárpát-medence számunkra kedves dalaiból is több hallható – mondta a művészeti vezető. Hadházi Andrásné 2008-ban csatlakozott a népdalkörhöz nyugdíjas pedagógusként. Három cikluson át volt igazgató az egyik debreceni általános iskolában, ahol zenét tanított a gyerekeknek. A muzsikát mindig is művelte, zongorázni tanult, kórusban énekelt.

Fontos a fiatalítás

A Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkörnek 23 aktív tagja van, most már négy citerással büszkélkedhetnek. A férfi tagokból alakult meg a Ladányi Betyárok Népdalkör, mely tovább színesíti a népzenei palettát. Bár a népdalkör átlag­életkora 65 év, igyekeznek fiatalítani az összetételen. – Most négy fiatalunk van, mindegyikük citerázik. Igyekszek őket támogatni, hogy érvényesüljenek, szeressék csinálni, sikerélményük legyen. Ösztönzöm őket, hogy minősítőkön is induljanak – tudatta a művészeti vezető.

Számos szakmai sikert tudhat már magáénak a népdalkör, többek között nyolc Aranypáva díjat és hat Aranypáva nagydíjat kaptak a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége, a KÓTA minősítésein, de 2017-ben a népzenei vándorstaféta is náluk volt egy évig.

Történetet mesél el

A szakmai fejlődés érdekében rendszeresen vesznek rész továbbképzéseken, a Csutorás tábor erre is kiváló lehetőségeket kínál. Fontos továbbá a népzenei találkozókon és a minősítőkön való részvétel is. Több alkalommal szerepeltek külföldön, Püspökladány önkormányzata 2017-ben pedig Makkfalvára delegálta őket a székely majálisra, de természetesen több önálló rendezvényük is van. – Igyekszünk jó kapcsolatokat kiépíteni. Az a célunk, hogy a város kulturális világát is gazdagítsuk, ez csak együttműködéssel megy. Másnak is zenei örömöket és élményt szeretnénk adni a tevékenységünk által. A népzenében nincs enyelgés, egyszerűen kell előadni, de számít az öltözet, a tiszta éneklés, a csokor összeállítása és az, hogy hitelesen adjuk elő a népdalokat – fogalmazott Hadházi Andrásné. Mint mondta, egy népdalcsokor összeállításakor fontos az, hogy autentikus dalokat tartalmazzon, melyek neves gyűjtőktől származnak. – Minden csokor egy történetet mesél el, a népdalok egymásra épülnek. Mi párbeszédes formában énekelünk, a közös részeken, szólókon túl a mondanivalóhoz igazodva a férfiak és a nők felelgetve énekelnek – részletezte Hadházi Andrásné, akinek élete a zene: amíg tudja, addig vállalja ezt a munkát.

Kiss Dóra
Hivatkozás a www.haon.hu oldalról.

Népzenei táborban jártak a ladányi népdalkörösök

A NEA és a CSOÓRI SÁNDOR ALAP pályázati támogatásának köszönhetően Népdalkörünk tagjai majdnem teljes létszámmal vettek részt Örkényben a 35.JUBILEUMI CSUTORÁS TÁBORBA

A Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör aktív résztvevője volt a 35. Jubileumi Csutorás Tábornak.

A népdalkör 16 fővel érkezett az örkényi helyszínre. Hadházi Andrásné együttesvezető és Romhányi István citerás, a Ladányi betyárok vezetője pár évvel ezelőtt itt, Örkényben a Csutorás táborban kaptak intenzív képzést, s azóta megszerezték a népdalkörvezetői tanúsítványt.

Életre szóló élmény

A Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánctábor 1985 óta ad otthont, valamint teremt életre szóló élményt hivatásos zenészeknek, táncosoknak, népművelőknek, népművészeknek, a tanulni vágyó ifjabb és idősebb generációnak országhatáron innen és túl. Birinyi József népzenész, népzenekutató, a KÓTA társelnöke, a táborfalvi Csutorás Együttes alapítója, vezetője, valamint segítő csapata gondoskodott a napi és az egész hetes programok, kurzusok zökkenőmentes lebonyolításáról. A tábor minden reggel zenés ébresztővel indult, majd ezt követték a jó hangulatú közös éneklések az udvaron fölállított nagy sátorban. A daltanulásokon megismerkedhettünk a különböző vidékek népzenéivel és népdalkincseivel. A heti délelőtti és délutáni szakmai továbbképzések, kézműves-foglakozások, népzenei-néprajzi filmnézés, padkaporos esti táncházak által mindenki fontos ismeretek birtokába jutott, bővíthette eddigi tudását.

A szervezők a kevésbé gyakorlott résztvevőkre is gondoltak. A kezdő citerás-, furulyás-, valamint táncoktatáson a lelkiismeretes oktatók az alaptechnikákkal ismertették meg a jelentkezőket. A táborzáró gálán az egyéni és csoportos előadók pedig megmutathatták, mit tanultak a héten. A kitartó munkának köszönhetően számos színvonalas produkciót láthatott a közönség.

A szervezők gondoskodtak a változatos programokról: a hét elején a város nevezetességeit bemutató séta Kulcsár István polgármesterrel, moldvai táncház, tábortűz, szalonnasütés, a hét közepén játékos parasztolimpia, naponta lovagoltatás és játszóház gyermekeknek, vonópárbaj, prímásverseny, majd pénteken a pusztavacsi kirándulás és a dabasi strandfürdő a Csutorás strandfesztivállal színesítette a hetet.

A Kárpát-medence értékei

A szombat 19 órakor kezdődő 35. Jubileumi Csutorás gála nyilvános volt, az érdeklődők és hozzátartozók is megnézhették a különböző zenés-táncos produkciókat, egyéni és csoportos bemutatkozókat. A gálán a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör hortobágyi pásztordalokkal szerepelt.

Elmondhatjuk: az örkényi tábor a magyarság, sőt, az egész Kárpát-medence kulturális értékeit közvetítette, s felejthetetlen élmény volt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Tányér József

Forrás: www.haon.hu

2019. évi szakmai beszámoló

2019. évi szakmai beszámoló

A CSSP-NEPZENE-2018-0282 azonosító számú pályázat EMET-2019-208536 számú szakmai beszámolója.

A CSSP-NEPZENE-2018-0282 azonosító számú pályázat beszámolója

KÓTA Népzenei Staféta - 2017

Körösladány 2017. Október 07. Átvettük a Zene Világnapi KÓTA Népzenei Stafétát.

Hangszervarázs: kiállítás a Birinyi gyűjteményből

2017. szeptember 28. 16:00–19:00

Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény

A Birinyi Hangszergyűjtemény legszebb darabjaiból álló kiállítást és fotótárlatot Birinyi József népzenekutató, előadóművész népzenei előadása és hangszerbemutatója nyitja meg. A program kiegészül népzenei előadók bemutatkozásával. Az OTTHON HANGJAI kiállítás keretében láthatók lesznek ifj. Vígh Sándor Citeragyűjteményének válogatott darabjai, valamint a lakosság körében lappangó, vagy ma is használt eredeti népi hangszerek. A megnyitó örömzenéléssel és táncházzal zárul.

Bemutatkozás

Szeretettel köszöntjük honlapunkon!

Hisszük és valljuk, hogy a Kárpát-medencében megőrzött népzenei hagyományok felkutatásával és ápolásával hozzájárulunk a kultúrális örökségünk közkinccsé tételéhez.

Rácz Endre - Az égi citerás